Ahogy a dér beleharap a fűszálakba, és a köd napokig rátelepszik az erdő szélére, az ember is csendesebb lesz.

Ilyenkor nemcsak a lábujjunk fázik meg, hanem az ég madarai is szűken találják meg a napi betevőt. Ezért hát, ki fával él, kerttel vagy bozóttal, jól teszi, ha megterít a kismadaraknak.

A madáretető nem kell, hogy bolti legyen. Régi hébér- vagy kobaktök is megteszi, ahogy nálunk szokás. Ezek a tökök, miután éretté váltak, kiszárítottuk, szinte maguktól kérik, hogy etető váljék belőlük, vagy fészkelőhely madarak számára. Egy kis lyuk itt, egy madárülő rúd ott, és már kész is a természetbe simuló étkező.

Nem jószívűség csupán, amit teszünk, hanem csendes szövetség a madárral. Ő hozza majd vissza tavasszal a hangot a kertbe, leszedi a kártevőt a gyümölcsfáról, és dalával élhetőbbé teszi az udvart, mint bármely gép vagy riasztó, illetve spórolunk is vele, hiszen nem kell permeteznünk mert a madarak megeszik a kártevőket. Egy tökre három ajtó szokott kerülni úgy, hogy egy előrekiválasztott Y alakú faághoz igazítom, majd ezt később ráerősítem a tökre. Hisz tanyán a drót mindennek a kötőeleme, így dróttal.

Fontos azonban tudni: ha egyszer elkezdtünk etetni, ne hagyjuk abba egyik napról a másikra. A madarak számítanak rá, hogy nálunk még akad olyan ember aki nem hagyja őket éhesen, és akad valami ennivaló. Mag, dió, egy kis faggyú...Mind jó.

Az etető mellé tiszta víz is kerüljön tavasszal, ha másként nem, hát egy sekély tányérban, mert nem csak az éhség, a szomjúság is nagy úr, és a fürdés sem utolsó.

S ahogy megül a hó a kobaktök szélén, s körülötte cinkék, vörösbegyek, verebek jönnek-mennek – megérezzük, hogy a tél nem pusztán rideg, hanem lehet meghitt is, ha osztozunk benne.

Nálatok milyen madarak járnak a kertbe segíteni, hogy egészségesen éljetek? Írjátok meg komment formájában!

Üdv az Agg Fapásztor csapata, és Emi, társszerkesztőnk. 

Ha további hasznos tartalmakat szeretnél látni kérjük támogasd oldalunkat ha van rá lehetőséged. Egy kávé árával már most megteheted az alábbi gomb megnyomásával. Köszönjük, hogy itt vagy, hogy olvasol minket. 

Kedves olvasó!

Nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy az Agg Fapásztor blogja mostantól a Facebook felületén is elérhető.

Keressétek bizalommal jelöljétek ismerősnek a Fapásztort bátran, csak gyümölcsöt ád, fejsze nincs nála.

Emellett megnyílt a közösségi platformon a Pásztorkertészet / Az agg fapásztor blogja elnevezésű Facebook csoport is.

E csoport célja nevéből lekövethetően, hogy mi mint pásztorok összefogjuk a nyájat, követőinket, olvasóinkat egy olyan közösségbe ahol mindenki posztolhat, írhat hozhat cikkeket és megoszthatja a többi taggal kertészeti, vagy egyéb tudását.

A bejegyzések alatt kommentben válaszolhat, észrevételeket, javaslatokat tehet mások számára amivel segíthetjük egymást a szabadság felé vezető úton, hogy mindenki hasznos információkhoz juthasson. Így kérjük a leendő tagságot, hogy megalapozott saját tapasztalatok útján, körültekintően járjon el válaszainak megfogalmazásában és a káromkodást is mérsékeljük ejjnye-bejjnye szintre.

A nem oda illő tartalmakat kommenteket törölni fogjuk figyelmeztetés után pedíg a nem oda illő fekete bárányokat is.

Csapatunk nem vállal felelősséget egymás közötti privát beszélgetésekkel kapcsolatban felmerülő aggályokra, illetve ha valaki véletlenül fals információt olvasva, megosztva veszélyezteti mások vagy önnmaga testi épségét, persze tilos, de mindenki legyen felelősségteljes önmaga és mások iránt, és a kapott információkat kezeljük gyanakvóan, más forrásokból is informálódjunk.

Amennyiben nem oda illő tartalmat látunk kérjük jelezzék adminisztrátorainknak.

Üdvözlettel a Fapásztor csapata.

Kosárfonás

  Egyike azon kreatív szakmáknak, melyet szinte lehetetlen gépesíteni hisz természetes anyaggal dolgozunk.

Kizárólag ajánlani tudom ennek a szakmának az elsajátítását, hiszen ha kitanulod erre épül fel a fonott bútor készítő szakma is és mind a kosárfonás mind a fonott bútor készítés gyönyörű és pénzügyileg is kifizetődő.

Tévedés, hogy már létezik műanyag vödör és emiatt ebből már nem lehet megélni. Nézz csak fel a netre milyen ára van egy fonott kutya vagy cica kosárnak, hogy egy fonott fotelről ne is ejtsek szót... Ehhez csak le kell vágnod pár fűzfa ágat egy bicskával és mint a madár a fészkét, alkotnod belőle valamit.

Elmondom az én véleményem róla.

Ha jó tanárod van hozzá, ő nem azt fogja megmutatni, hogy kell mindenféle szerszámmal és milyen asztalon dolgozni. A megfelelő tapasztalatod akkor lesz meg belőle, ha semmi mással nem kezdesz csak egy bicskával, és egy olyan ember mutatja meg akinek nem csak ez a munkája, de az élete is. 

Szívből készíti és nem muszájból.

Ebben az esetben tudsz majd csak igazán örülni a könnyítéseknek, szerszámoknak, hisz tudod mit jelent nélkülük  dolgozni. Ráadásul ha úgy tanulod meg hogy csak te és egy bicska kell hozzá, bárhol és bármikor képes leszel rá, neked sokkal könnyebb lesz, mint annak akit elhalmoztak mindenféle szerszámmal. A te tudásoddal a szerszámokat is másképp tudod forgatni.

A fűzfa amivel dolgozol (de bármi másból is lehet, ennek csak a kreativitás és a bátorság szab határt) egy természetes anyag, szinte nincs két egyforma vessző, mint egyforma kosárfonó sincs, így az elkészült termék is minden darab egyedi alkotás. Belesimul a környezetbe amiből származik, és ha kiszolgálta idejét ugyanúgy elégethető, mint a többi fa, esetleg ugyanúgy elkorhad (ha nem kezeljük semmilyen lakkal, egyéb dologgal.)

De azért ne ilyen hevesen!

Ha megfelelően tárolod és karbantartod, láttam már száz évnél régebbi fonott tárgyakat is például bölcsőt vagy borszűrő kosarat. Tehát tartós terméket állítasz elő egy a természetben előforduló növényből ami egy életre hasznos társa lehet valakinek. Ezt te alkottad a saját két kezeddel, létrehoztál valami maradandót és ha ügyes vagy művészit. Persze ehhez több évet kell gyakorolnod.

 Te mit gondolsz, vajon mennyi idő egy hagyományos fás kosár elkészítési ideje? Írd meg kommentben.

Remélem kedvet kapsz te is, hogy hasznos és szép tárgyakat hagyj az utókorra és ne kerüljön a kihalt szakmák közé ez a szép mesterség.

 Ha szeretnéd támogatni a Fapásztor csapatát, hogy újabbnál újabb érdekességeket hozhassunk olvasóinknak a támogatás gomb megnyomása után megteheted. Köszönjük, hogy itt vagy és olvasol minket.

Ne berregj!

Rengeteg helyen szembejön a probléma, hogy melegszik az idő, tiltsuk be az autókat amik robbognak a motortérben.

  Gondolt már valaki arra, hogy az autók sokkal kevesebb benzint esznek, mint a "parasztok" vidéken?

Van olyan ember aki ilyen nézeteket vall.

Sajnos attól még ha az autókat betiltjuk ez a fogyasztás megmarad, hisz mivel 90%felhagyott a kertműveléssel, ahol kapált kézzel gyomlált... Mindenütt füvet nyírnak.

(persze volt kapálógépjük is, de azt lecserélték fűnyíróra)

Nincs ezen a vidéki településen egy! Egy olyan nap hogy 2-3 irányból ne berregne valami.

(ha épp nem akkor valaki bőgeti a szerinte jó zenét)

Hatalmas a zajszennyezés mert ha lenyírja a szomszéd nehogymár lemaradjak, lenyírom én is. Teszik mindezt benzint égető gépekkel. Hiszem, hogy jut oda a technika és talán lesz nekik csendesebb elektromos, mert mivel drága fel lehet vágni vele. " Az enyém aksival megy, te elmaradott paraszt, napelemrű tőttöm!"

Nem arról van szó, hogy vegyetek kézbe egy régi kézi kaszát, pár óra kalapálás állítgatás után jó is.

Mégcsak arról sem hogy hirtelen ássátok fel a kertet...

Hanem!

Pár éve vásároltam egy mechanikus fűnyírót.

Ugyanott tartok vele mint a benzinessel, de mégse.

Nagyon elégedett vagyok vele.

Gondoljatok csak bele ezt is tologatni kell az udvarban, hogy nyírja a füvet és kerül is annyiba mint a másik ha jót akarsz.

De!

A fű amit ezzel levágok nem szennyezett kipufogógáztól, megeszik az állatok. Gondolok itt tyúkokra nyulakra kecskékre... Csak ne kupacra tedd nekik mert összemelegszik.

Nem jó fújni! ;)

Továbbá egyszer kifizetem, évekig jó és ha karbantartják megfelelő használat mellett igazából nem sok minden mehet tönkre rajta. (kavicsot nem szereti) Aztán ha egyszer kifizettem nincs tovább, míg a motorosat tankolni kell drága pénzekért, szervízelni kell ha valami baja van soktízezerért. ( Errefelé mindenkit a gyertya szopat, én tudom....) :D  ráadásul büdös és hangos. A mechanikusat is kell szervízelni mert van benne kopó alkatrész, viszont nálam tíz év után kezdett el először túlfutni használat mellet. szóval messze nem kerül annyiba mint a másik.

Másik hatalmas előnye, hogy edzésben tart.

Letolni vele szépre az udvart felér egy kardió edzéssel. Kinevettek már miatta hogy az én fűnyíróm kenyérgőzzel megy... De a közvetlen szomszédomon kívül messzebbre nem igazán hallatszik el a racsnizása, nem zavarok senkit vele ha nekem vasárnap este támad kedvem füvet nyírni. Mivel ez vág, pengesor forog benne így sokkal szebb lesz a gyep is, mert a berregős fűnyíró tépi a füvet nem vágja. Nagy fűvel is próbálkoztam viszi viszi, de a nagyot és a vizeset annyira nem kedveli, utóbbit a kerék miatt, hisz az forgatja a pengesort így ha az ellenáll, akkor csúszik a kerék a nedves füvön. Szerintem ha hetente egy alkalommal le van tolva mindenki boldog, és nem lehet ráfogni az emberre, hogy telepöfögi a klímát a kipufogógázzal.

Vajon hány tonna üzemanyag fogy egy kistelepülésen évente? Kommentben várom a tippeket.

Arra már ki sem térek hogy benzinmotoros permetezőgép, ami nem csak kipufogó gázt permetez de az összes szomszéd kertjét is a környezetében bióvá varázsolja...

Jó hangosan, lássák neki van pénze a drága méregre amit fúj a gyümölcsösben, hogy később mérget egyen a családja. :D

Lényegében számomra ez is a felkészülés része volt, hisz ha nem lesz hozzáférhető üzemanyag, energiaforrás, az utcában egyedül nekem van olyan ami akkor is működik, illetve talán hárman tudunk még kaszálni kézzel. Ettől független simán áttérek majd a legeltetésre vész esetén, de van ahol a szépre törekszünk.

Amíg ez nem volt, heti pár alkalommal kiengedtem a baromfiállományt az első udvarba és a néha rájövő kakas kukorékoláson, pulyka pittyegésen kívül mindig szép volt a fű.

Bár a tyúk kotor, nagy gödröket bokatörőket csinál az udvarban minden járda és egyéb szegélyt kikezd.

Ha szép udvart szeretnél virágokkal ne tarts benne állatot, semmilyent pláne kecskét ne. :D

Szóval lehet így is! 

Amennyiben hasznosnak találtad cikkünket, támogathatod munkánkat egy kávé árával, az alábbi gomb megnyomásával. 

Egy okos megoldás

Egyik alkalommal mikor az internetet böngésztem, szemem elé került egy régi tanya fényképe.

Ezen a képen látható volt egy idős ember, egy magaságyás forma kis kerttel, de aztán mikor közelebbről megnéztem érdekelni kezdett a téma, hisz a kis kert fala csupán a derekáig ért és fonott kerítés volt, nem pedig magaságyás.

Utána olvastam a dolognak, hívták ezt palántaszerémnek, palántáságynak...

Errefelé soha nem láttam hasonlót sehol.

Lényege volt egy tökéletes megoldás, a fűnyíró előtti időkből. Legalábbis én ezt magamban így hoztam össze. Arról van szó, hogy adott egy fonott kerítés (nálam mint kosárfonó, de a régi képeken csak leszúrt vesszők voltak két bottal összefogva.) ami lehetővé teszi hogy a veteményes kerthez ne férjenek hozzá a tyúkok, baromfifélék, de a gazda ha tisztogatni szeretné csak át kelljen lépnie és teheti dolgát. Így meg tudtam oldani, hogy a veteményes közé kiengedhettem a baromfiakat csipkelődni heti pár alkalommal és nem kellett ott állnom állandóan, hogy ne a veteményt egyék le, nem kellett aggódnom hogy lesz e benzin, elindul e a fűnyíró, vagy csak plusz időt szenteljek a karbantartására. (persze ehhez olyan állat kell ami leeszi, nem fűnyíró)

Mivel a területemen kiirthatatlanul terjed a bambusz én azt használok paradicsomkarónak is,(célszerű ha az ágait vágjuk hagyni pár centit a szártól, hogy megálljon rajt amivel és amit hozzá kötünk) gondoltam jó lesz kerítésnek is.

Kísérleti jelleggel leraktam három akác oszlopot neki, és rájöttem, ezt szépen ívesen is lehet akár kötni hozzá. Igen kötni. Bambuszt soha ne szegeljetek, így is elrepedhet hosszában de a szegelésnél biztos tönkre fog menni. És mindig ott vágjátok el ahol zárt ne maradjon üreg ahol megáll benne a víz.

Célszerű egy jó metszőollóval ráfogni, körbetekerni párszor a felületén, és ott szabályosan törni fog feszítésre, mintha csak üveget vágnánk. Persze ha ebből van a függőleges rész, és egyforma magasságúra csináljuk akkor nem mindig zárásra esik, akkor az üreges rész legyen alul. Célszerű a vesszőknek nem érintkezni a földdel, hogy szárazon maradjanak.(...És bár én nem úgy csináltam utólag vagyok okos, hagyni fent is pár centit pluszban a vízszintes szár fölé, mert száradás következtében összemegy és kieshet. Ha magas kerítést csináltok akkor jóval tovább hagyni, így fészket tud rakni a madár a kerítésünk tetején a V alakban. )

Erre, hogy szárazon tartsam mindenféle tégla, pala, cserép és egyéb törmeléket használtam, lényege hogy lapos legyen és képezzen a föld és a természetes anyag közt egy szigetelést. A bambusz nagyon hamar elkorhad a gombák által ott ahol érintkezik a földdel nedvességgel.

A fonás úgy működik: legegyszerűbb módja, hogy egyiket az egyik a következőt a másik oldalról kezdjük, és ha egyenleteset akarunk akkor egyiket vékony felével felfelé a következőt lefelé tesszük. így nem néz majd ki úgy, mint egy szétnyitott legyező. Idei évben kísérletezésképp minden szembejövő anyagot használtam, hogy kiderítsem mi jó mi nem jó bele.

Szemelőtt tartva azt a gondolatot, hogy a természeti népek is abból dolgoztak ami volt, nem mentek el érte többszáz kilómétert. Így a kosárfonáshoz vastag vesszőkből lett egyik fele, a többibe került bodza, bambusz, meggyfa, szilvafa... A szilva jó mert fontam már belőle teraszt a hegyre 8 éve tökéletesen ép, de lassú, mert le kell vágni a töviseit. A meggyfa nem jó, ahol nem érintkezik a földdel tovább bírhatja de a vesszője gyenge. Rózsa sem rossz de egy idő után nagyon törékeny. A bambuszt ha nem éri semmi és le tudja szárítani a nap és a szél, az acélos lesz és kifehéredik, de zöld állapotában érdemes fonni, addig hajlékony, és ha úgy szárad be nagyon erős kerítést eredményez. A képen ahol még nincs befonva használtam bambuszt is a falban, ezért merem ajánlani.

Ezzel el lehet érni hogy ne kelljen fűnyírózni a területet, lehessen veteményes is, és a tyúkok sokkal egészségesebbek legyenek, takarmányozásukhoz nagyban hozzájárul ha kint lehetnek vitaminos zöldet ehetnek. Így nem veszik kárba a fű sem amit egyébként lenyírna az ember, nem kell figyelni rájuk folyamatosan, és sokkal mutatósabb is, mintha csibedróttal körbehúzzuk. Persze rettentő időigényes dolog. és biztos egy idő után cserélni is kell majd, de ha rááll az ember gyakorlatilag bármiből képes fonni 2-3-5 éves akár több, olyan kerítést ami a kertje dísze is lehet némi kreativitással. Ehhez nem kell nagy szakértelem, mégis mutatós ötlet és funkcióját tekintve hasznos is.

Minden apró támogatás segít abban, hogy továbbra is értékes tartalmakat oszthassuk meg olvasóinkkal. Ha hasznosnak találtad amit olvastál segíthetsz egy kávé árával, hogy a blogunk és közösségünk fejlődhessen.

Ki vagyok én – Az Agg Fapásztor

Üdvözöllek vándor, ki idetaláltál!

Nem vagyok más, mint egy ember a régi világból, aki a jelenben próbál túlélni. Olyan világban nőttem fel, ahol még a kéz munkája számított, nem a kattintás. Volt szerencsém virágok között felnőni, tehenek közt gyarapodni, gépek közt dolgozni, fémmel, fonott vesszővel, kemencével barátságot kötni. Szüleim, nagyszüleim révén sokat láttam, sokat tanultam mégis az életem folyamán már oly sokat veszítettem.

Az „Agg Fapásztor” nem név, nem márka – egyfajta lelkiállapot. Egy egyszerű ember gondolatai a világról, ami napról napra idegenebb, de amiben mégis igyekszem megtalálni a helyem – magam módján, a földből, a fából, a hagyományból építkezve.

Nem okoskodni akarok, nem tanítani – csak elmesélni. Amit tapasztaltam, amit megéltem, és amit talán te is hasznosnak találsz, ha valaha úgy döntesz, letérsz a gépek uralta világ ösvényéről, és rálépsz a poros földútra, ahol néha lassabban halad az ember, de sokkal többet lát.

Itt vagyok. Itt leszek. Írok, alkotok, megfigyelek. Aki megérti, annak talán hasznára válik. Aki nem – annak is szép napot kívánok.

– Az Agg Fapásztor