Egy okos megoldás

Egyik alkalommal mikor az internetet böngésztem, szemem elé került egy régi tanya fényképe.

Ezen a képen látható volt egy idős ember, egy magaságyás forma kis kerttel, de aztán mikor közelebbről megnéztem érdekelni kezdett a téma, hisz a kis kert fala csupán a derekáig ért és fonott kerítés volt, nem pedig magaságyás.

Utána olvastam a dolognak, hívták ezt palántaszerémnek, palántáságynak...

Errefelé soha nem láttam hasonlót sehol.

Lényege volt egy tökéletes megoldás, a fűnyíró előtti időkből. Legalábbis én ezt magamban így hoztam össze. Arról van szó, hogy adott egy fonott kerítés (nálam mint kosárfonó, de a régi képeken csak leszúrt vesszők voltak két bottal összefogva.) ami lehetővé teszi hogy a veteményes kerthez ne férjenek hozzá a tyúkok, baromfifélék, de a gazda ha tisztogatni szeretné csak át kelljen lépnie és teheti dolgát. Így meg tudtam oldani, hogy a veteményes közé kiengedhettem a baromfiakat csipkelődni heti pár alkalommal és nem kellett ott állnom állandóan, hogy ne a veteményt egyék le, nem kellett aggódnom hogy lesz e benzin, elindul e a fűnyíró, vagy csak plusz időt szenteljek a karbantartására. (persze ehhez olyan állat kell ami leeszi, nem fűnyíró)

Mivel a területemen kiirthatatlanul terjed a bambusz én azt használok paradicsomkarónak is,(célszerű ha az ágait vágjuk hagyni pár centit a szártól, hogy megálljon rajt amivel és amit hozzá kötünk) gondoltam jó lesz kerítésnek is.

Kísérleti jelleggel leraktam három akác oszlopot neki, és rájöttem, ezt szépen ívesen is lehet akár kötni hozzá. Igen kötni. Bambuszt soha ne szegeljetek, így is elrepedhet hosszában de a szegelésnél biztos tönkre fog menni. És mindig ott vágjátok el ahol zárt ne maradjon üreg ahol megáll benne a víz.

Célszerű egy jó metszőollóval ráfogni, körbetekerni párszor a felületén, és ott szabályosan törni fog feszítésre, mintha csak üveget vágnánk. Persze ha ebből van a függőleges rész, és egyforma magasságúra csináljuk akkor nem mindig zárásra esik, akkor az üreges rész legyen alul. Célszerű a vesszőknek nem érintkezni a földdel, hogy szárazon maradjanak.(...És bár én nem úgy csináltam utólag vagyok okos, hagyni fent is pár centit pluszban a vízszintes szár fölé, mert száradás következtében összemegy és kieshet. Ha magas kerítést csináltok akkor jóval tovább hagyni, így fészket tud rakni a madár a kerítésünk tetején a V alakban. )

Erre, hogy szárazon tartsam mindenféle tégla, pala, cserép és egyéb törmeléket használtam, lényege hogy lapos legyen és képezzen a föld és a természetes anyag közt egy szigetelést. A bambusz nagyon hamar elkorhad a gombák által ott ahol érintkezik a földdel nedvességgel.

A fonás úgy működik: legegyszerűbb módja, hogy egyiket az egyik a következőt a másik oldalról kezdjük, és ha egyenleteset akarunk akkor egyiket vékony felével felfelé a következőt lefelé tesszük. így nem néz majd ki úgy, mint egy szétnyitott legyező. Idei évben kísérletezésképp minden szembejövő anyagot használtam, hogy kiderítsem mi jó mi nem jó bele.

Szemelőtt tartva azt a gondolatot, hogy a természeti népek is abból dolgoztak ami volt, nem mentek el érte többszáz kilómétert. Így a kosárfonáshoz vastag vesszőkből lett egyik fele, a többibe került bodza, bambusz, meggyfa, szilvafa... A szilva jó mert fontam már belőle teraszt a hegyre 8 éve tökéletesen ép, de lassú, mert le kell vágni a töviseit. A meggyfa nem jó, ahol nem érintkezik a földdel tovább bírhatja de a vesszője gyenge. Rózsa sem rossz de egy idő után nagyon törékeny. A bambuszt ha nem éri semmi és le tudja szárítani a nap és a szél, az acélos lesz és kifehéredik, de zöld állapotában érdemes fonni, addig hajlékony, és ha úgy szárad be nagyon erős kerítést eredményez. A képen ahol még nincs befonva használtam bambuszt is a falban, ezért merem ajánlani.

Ezzel el lehet érni hogy ne kelljen fűnyírózni a területet, lehessen veteményes is, és a tyúkok sokkal egészségesebbek legyenek, takarmányozásukhoz nagyban hozzájárul ha kint lehetnek vitaminos zöldet ehetnek. Így nem veszik kárba a fű sem amit egyébként lenyírna az ember, nem kell figyelni rájuk folyamatosan, és sokkal mutatósabb is, mintha csibedróttal körbehúzzuk. Persze rettentő időigényes dolog. és biztos egy idő után cserélni is kell majd, de ha rááll az ember gyakorlatilag bármiből képes fonni 2-3-5 éves akár több, olyan kerítést ami a kertje dísze is lehet némi kreativitással. Ehhez nem kell nagy szakértelem, mégis mutatós ötlet és funkcióját tekintve hasznos is.